Síelés

Hosszú évek óta végre sikerült elmenni megint síelni. A három dologból - pénz, idő, lehetőség - végre összetalálkozott. Bár a lehetőségere sokan biztosan azt mondanák, hogy könnyű találni. Ez igaz Magyarország környékére.

Néhány kép:

A Mávról szubjetktíven

Mivel a hírek is meg az emberek is gyakran negatívok. Úgyhogy egy pozitív dolog. Mégpedig a MÁV-ról.

A korábbi három órán felüli menetidő helyett ma már két és fél óra egy Békéscsaba - Budapest (200 km), ráadásul a vonatok is ütemesen indulnak. Plusz már közel három hónapja már akár mobiltelefonon is meg lehet nézni, hol járnak, esetleg mennyit késnek a vonatok. Így nem kell szobrozni az állomáson. A román IC kocsikon jellemzően konnektor is van a laptopnak, valamint a szembefordított ülések között asztalok vannak

A másik amit kiemelnék a pontosság. Szerintem ég és föld a néhány évvel ezelőttiekhez képest. Például a mai 13 vonatból ezen a viszonylaton 11 vagy pontos volt, vagy 5 percen körüli volt a késés. Az két Bukarestből érkező vonat hozott össze 39 illetve 9 percet A mai menetrend oldalt ide lementettem. Ezek a vonatok jelentős része azért néhány száz kilométerről indul a magyar határtól és most kicsit zord az időjárás. Plusz a kocsik tiszták, és jellemzően a WC-k is. Persze ez éppen lehet, csak időszakos.

Na jó, tudom, hogy ez a Budapest - Bukarest vonal és Eu-s pénzből sokat elvertek rá mostanában. Még hátra van egy szakasz, amivel további perceket akarnak faragni.

Hogy még pozitívumot említsek, léteznek már fizetés ellenében kedvezményekre jogosító un. MÁV-Start kártyák. Ezt pár evvel ezelőtt meg nagyon hiányoltam, így viszont elégé rászoktam a vasútra az elmúlt pár hónapban mert ár/értek arany jó. Persze az is az előnyöm, hogy a Keletitől nincs messze a lakásom, így Budapesten sem kell sokat szívózni a BKV-n. Szóval ha az önző érdekeimet nézem, ezzel kapcsolatosan véletlenül pont jól jártam.

Ezen túl, szintén az elmúlt 1-2 év fejlesztése, hogy sorbanállás nélkül az interneten is megvásárolhatóak a jegyek.

Elmű

Na, hogy panaszáradatot kezdjem, jött egy felszólítás az Elmű behajtási osztályától, hogy 2233 Ft elmaradásom van és a hátralék keletkezése 2008.05.24. Mivel rendesen lefűzöm a számlákat, fellapoztam őket. De ehhez hasonló összeget sehol nem találtam. Az elszámoló számlám sem láttam hasonló összeget. Apropó, elszámoló számla. Abból többet küldtek. Először egy simát, majd egy stornót, majd egy javítottat.

Még mindig nem értettem, hogyha csoportos beszedési megbízással egyenlítem ki a számlákat, akkor, hogyan keletkezhet ez a tartozás, illetve miért nem jelent már meg valamelyik számlán ez az összeg, vagy miért nem került levonásra.

Felhívtam őket, hogy tisztázzuk. Végül kiderült, hogy hogyan keletkezett. Valóban tavaly tavasszal letiltottam egy 11 ezer forintos nagyságrendű beszedést, mivel néhany nap különbséggel szerettek volna leemelni ekkora összeget. Külföldön voltam, nem tudtam ellenőrizni, és gyanús volt. Ennek az oka az volt, hogy az Elmű rendszere késve küldte ki az egyik számlát, így beszedését is csak késve tudták elindítani, amit időközben utolért egy másik számla.

Az elszámoló számlán meg volt egy 9 ezres túlfizetés és a kettő különbségéből jött ki a fenti összeg.

Sokszor birálják a kedves szolgáltatók az ügyfeleket, hogy nem tudják a számlájukat értelmezni. Valóban, van amikor percek is kellenek, mire átlát néhány dolgot az ember. Ugyanakkor nem értem, hogy az Elmű miért nem görgeti az egyenleget, ahogy azt egyes más szolgáltatók teszik, úgy, hogy feltüntetik a következő számlán a befizetéseket és a hátralék összegét.

Ebben az esetben én hibáztam, de talán nem kellett volna másfél évnek eltelnie, mire ez kiderül.

Ugyan, hogy pozitívumot írjak, szerencsére a www.dijnet.hu oldalon egy rövid regisztráció után elektronikusan is megtekinthetőek egyes szolgáltatók számlái. Mivel a budapesti lakásomban csak időnként fordulok meg, ez így sokkal kényelmesebb.

Már évekkel ezelőtt is felmerült bennem, hogy miért nem tudják e-mailben elküldeni ezeket, sokkal egyszerűbb lett volna. A technikai probléma a számla hitelesítésével volt, de szerencsére már ezt is megoldották.

Nahát már december ....

Jó néhány hónapja nem írtam semmit. Na nem azért, mert nem történt semmi, vagy annyira elfoglalt vagyok. Inkább azért, mert mint korábban utaltam rá, se panaszkodni nem szeretnék, se magánéleti dolgokról nyilvánosan írogatni.

Már néhány hónapja jóformán csak Magyarországon. Szembesülve így a mindennapokkal, még a mai napig nem értem, hogy miért nem tudnak működni olyan dolgok, amik más országokban olajozottan mennek, és még csak nem is a több pénztől függenek, hanem inkább gondolkozás, hozzáállás kérdése.

Eddig minden hónapban akadt legalább egy olyan eset, például szolgáltatóval, bankkal, amikor nem én hibáztam, mégis nekem kellett 'fizetni'. Ezek néhányszor határidő csúszások, pl. amiatt mert valami funkcionális analfabéta ügyintéző összecseréli a számlázási címet, a szolgáltatási címmel, vagy ahhoz az illetőhöz fűzik le, az átszerződéshez szükséges dokumentumokat, akinek a nevéről kellett volna átírni a szolgáltatást. Vagy az egyik lakossági banknál négy hónapig tartott egy számlanyitás, mert ugyan új ügyfél voltam, de mégsem, mert pár éve volt már náluk számlám, ami megszűnt, és zavart okozott a mátrixban, hogy az 'új' számlámat a jogosítvánnyal próbáltam megnyitni. De a PSZÁF-el történt levélváltás megoldotta.

Az a baj, hogy ugyanezek voltak a problémák evekkel ezelőtt is.

Na már hova jutottam, a panaszkodáshoz. Gondoltam, hogy összeszedek néhány gondolatot azzal kapcsolatban, hogy hol, hogyan működnek pl. a lakossági bankok, szolgáltatok.

De természetesen pozitív tapasztalat is akad, az egyik biztosítóval kapcsolatban. Ők néhány évvel ezelőtt egy kárrendezés során is okoztak már kellemes meglepetést.

Politikai vélemény

Amikor elkezdtem írogatni, akkor volt néhány olyan dolog, amit kerülni szerettem volna. Például egy-két felszínes megjegyzésen kívül nem kívánom érinteni a magánéleti vonatkozásokat, nem akarok erős politikai véleményt megfolgalmazni, illetve nem szeretnék panaszkodni.

Az elmúlt egy hónapban, mióta Magyarországon vagyok, előjött jó néhány dolog, mivel óhatatlanul is találkozik ezzel, azzal az ember, illetve a dilettáns 'szakértőink' intézkedéseit, balfékeskedéseit saját bőrén is érzi az ember, bármennyire is igyekszik inkubátorban maradni.

A http://vastagbor.blog.hu írásai hellyel közzel lefedik a véleményemet a napi eseményekkel kapcsolatban, így betettem a bloglista közé.

Cirkusz

Ma cirkuszban voltunk. A Magyar Nemzeti Cirkusz lépett fel Békéscsabán. A műsor úgy, mint tavaly, nagyszerű volt. Péter is el volt ragadtatva. Négy darab kétpuput láttam a porondon. Ebből három teve volt. Nekem a negyedik tetszett a legjobban, bár ő nem a hátán hordta a púpjait.

Jóllakott

Ez a méh úgy tűnt, hogy úgy megszedte magát virágporral, hogy nem tudott repülni sem. Azért remélem, összeszedte magát és hazatalált.

Öt üveg rum

Hazaérkezéskor a Ferihegyen az egyik vámos nő kiszúrta a két nagy bőröndöt, és mivel nem volt zöld csík a címkén, látta, hogy Eu-n kívülről jövök. Meg is kérdezte:
- Kávé, cigaretta, alkohol, nagy mennyiségű kézpénz?
- Öt üveg rum - mondtam
- Ezt akkor meg sem hallottam ...

Emancipáció?

Ezzel a kérdéskörrel elég sok gondolatom lenne, főleg az egy évtizeddel ezelőtti svéd tapasztalatok után, ahol jellemzően inkább a lányok engedtek előre az ajtón vagy a liftnél. De most nem is ezt, az ezzel kapcsolatos előnyöket, hátrányokat fejteném ki, hanem az előző post képsorozatából ragadnék ki egy képet.

Sajnos sok lehetőségem nem volt a 'komponálásra', így nem tudom mennyire kivehető elsőre, de egy muszlim nő van a képen. A fényképezőnek háttal van, így nem látszik, hogy csak a szemeket szabadon hagyó csador van rajta. Nézi, ahogy a vízben a gyerekei és a hosszú szakállú férje játszik. Harminc fokban, árnyékban. Tovább azt hiszem nem kell kommentálni.

Snorkling, Folkstone & Paynes Bay

Végre kicsit tisztább volt a víz, hullámok sem voltak.



Az első teknőst alig a partól pár méterre vettem észre, éppen azután, hogy felvettem a maszkot és beletettem a fejem a vízbe.

Cukornád kombájn

Ilyen kombájnnal (is) aratják a cukornádat, ami a rum lényeges 'alapanyaga'. Meg persze a cukoré.

Munka közben nem sikerült megörökíteni, mert ugyan hiába használható az autó terepjáróként* is, nem mertem megkockáztatni, hogy behajtsak vele a táblába.

(*Gy.k. három féle terepjáró van. A terepjáró, a céges kocsi és a bérelt autó)

Buvárkodás, Déli part

Ma búvárkodás volt a program. A nyugati part nagyon zavaros volt és hullámzott. Ezért Bridgetownba a kikötőben szálltunk hajóra és a déli oldalon St. Lawrence Gap magasságában merültünk először. Nagyszerű volt. Nem mentünk túl mélyre, csak úgy 12-15 méteres mélységig, így kb. 50 percet voltunk a víz alatt. A láthatóság átlagos volt. A deli part magasságában valami miatt sokkal több a puha korall. Ennyi teknőst sem láttam meg egy merülés alatt, legalább tíz-tizenkettőt. Az egészen kicsitől a kb másfél arasznyitól a méteresig. Halakból nem volt semmi különleges, talán csak a kék és a szürke halrajokat meg nem láttam így egymásba keveredni. Áramlás minimális volt, de a víz ide oda dobált bennünket. Érdekes volt látni ahogy a lágy korallok is hol erre, hol arra hajlanak 6-8 másodperces ciklusokban.

A második merülés Accra közelében volt. Itt gazdagabb, színesebbek voltak a korálok, de mivel ez mar a nyugati parthoz közel volt, zavarosabb volt a víz. Itt is csak 12-14 méterig mentünk és szinten ötven percig tartott.


Fényképeket csak a felszínen csináltam, mert ügye ez a fényképező csak 4-5 méterig vízálló. Előszokott fordulni, hogy a második merülés csak egy sekélyebb 6-8 méteres részben van, esetleg majd akkor megkockáztatom és nem megyek túl mélyre.

Snorkling, Paynes Bay.

Reggel nyolc után lementen Folkstoneba. Sajnos a hullámok megint nagyobbak voltak, így nem lehetett snorklingozni, így átmentem Paynes Baybe. Ott is elég zavaros volt a víz és szintén nem lehetett rendesen beúszni az egyik helyre. Gondoltam, hogy megnézem a teknősöket, de még korán volt, így egyetlen katamarán sem volt, így inkább hazamentem egy kicsit. A napozást nem nekem találták ki, különben is annyit beszélnek a bőrrákról.


Tizenegy fele visszamentem, volt néhány katamarán, de a hullámok is eléggé megnőttek. A strandon kint volt már a piros zászló, így inkább kihagytam. Bízom benne, hogy sikerül néhány képet csinálni, addig amíg, itt vagyok. Hogy meddig? Ki tudja még?

East of North Point

Nagy nehezen egy másik videó is elkészült. Ezt több változatban próbáltam, de a youtube szerzői jogi szűrője kivágta a hangot. A videót Urge Overkill - Girl, You will be the woman. c. számához vágtam hozzá, a zene jól is illett hozzá szerintem. Mint témában – dübörögnek a vágyak – mint pedig zenei stílusban. De ez ügye a szubjektív véleményem. A videóhoz azt is kiírta, hogy ez nem lehet amatőr videó. Kösz az elismerést. :)

Na de zene nélkül, hogy néz ki? Ezután már lusta voltam átszerkeszteni, így a klip hosszához kellett valamit találni. A youtube a Twisted Sisters I wanna rock dalát is kiszűrte, pedig még ez is elment. Végül maradt az ACDC, Chase the ace instrumentális alkotása.




Az eredetit megpróbáltam a Videára feltölteni, de ott az 50 megásnál nagyobb állományokat nem engedi meg, ha meg kisebbe konvertálom, nagyon leromlik a minősége. Ezután az indavideó következett. Ez meg nem tudom mi a tökért nem tudja az eredeti képarányt megtartani? Lásd: East of North Point, Barbados. Mellesleg tapasztalatom szerint külföldről szinte lehetetlen megnézni egy indavideós klipet, minden bizonnyal azért, mert nem fizetnek a külföldi sávszélességért. A videa is hagy némi kívánnivalót, de egy fokkal jobb. Általában ha bejön a cím inkább megkeresem ezeket a youtube-on, mert gyorsabb.

Ez ugyanaz a jelenség, mint tíz éve, nem értettem miért használnak az emberek ingyenes magyar webtárhelyet, amikor az oldalak le sem töltődnek. Ekkor Svédországban voltam. Mint kiderült csak külföldről probléma.

Costa Vistától a 'The Sands'-ig

Feltettem egy videót a youtubra. Kis betekintést ad a Fitt Vilage-i ház helyzetéről és a munkába járás rutinjáról. Sajnos már elköltöztem innen.

Rum túra

Azt hiszem a képek magukért beszélnek. Olyan sokat nem tudok erről írni.



Ha jól emlékszem reggel tíz és este nyolc között talán tizenegy helyen jártunk, de nem számoltam. Igyekeztünk a sziget észak-keleti részén eltölteni az időt, mert krikettbajnokság van, így a déli részen elképzelhető, hogy mozdulni sem lehet. Ebéd St. Martin Bayben, az Atlanti Óceán partján cápa sütve, este vacsora a karib-tengeri naplementében Smitons Bay magasságában. Természetesen rummal, mi mással?

St. Nicholas Abbey & Morgan Lewis

Ma munkanapot tartottam, a tegnapi bámészkodás után úgy döntöttem a heti jelentést, meg pár céges emailt a szabadban írogatom meg, és elmegyek a keleti partra valami egészen csendes részére. Van egy egy szivargyújtóra kapcsolható 220 V-os adapterem, így a laptop akkumulátor kapacitása sem jelent korlátot. Vettem már olyan adaptert is, ami közvetlenül megcsinálja 12 V-oltból a szükséges feszültséget, de a csatlakozók között nem volt olyan ami ehhez a laptophoz stimmelne.

Ez a 220 V-os átalakításnak van egy kis mellékhatása, mert úgy néz ki, hogy egy kis váltóáramot vissza is vezet - (Made in China), mert a kocsi fém részeit megérintve enyhe bizsergést is érezni, illetve ilyenkor folyamatos kis apró kisüléseket is hallani.Gondolom ahogy átüt a lakkrétegen. Biztosan ez okozza, mert ha kihúzom, akkor megszűnik ez a jelenség. Szerencsére a belső tér jellemzően szintetikus anyag.



A St. Nicolas Abbey útba esett és mivel nem jártam itt és pont tíz óra körül járt az idő és már nyitott, bementem. Ez részben annak a Larry Warren ‘sztárépítész’ a birtokában van, aki a 'The Sands'-ot is tervezte. Itt egy kis bámészkodás, idegenvezetés, videó megtekintés és rum kóstolás után Morgan Lewis magasságában lementem a tengerpartra. Sajnos a tengerhez túl közel nem lehetett lemenni autóval, így mintegy 60-70 méterre parkoltam le. Úgy, hogy a lehúzott ablakokon átfújt a szél, így elég kellemes és nem zavaró a harminc fok, és így a belső tér sem melegedett fel. A morajlás azért behallatszott. Indításként bontottam egy sört is. Kellemesen dolgoztam úgy három órát. Ez idő alatt összesen két autó és néhány cross-motoros járt erre. Azt hiszem, ezt máskor is megcsinálom.

Clermont Green

A Clermont Green-i lakóparkról tettem fel képeket a picasara



Ez a ház persze messze nem olyan jó, mint a másik volt. Az előző az épület a csoport végében volt, így mindjárt négy ablakkal több volt rajta, illetve a tájolása, fekvése miatt körbesütötte a nap. Ez a West Road felőli részre esik, ami viszonylag forgalmas és zajos, a másiknál az erkély és a háló ablaka a tóra nézett és mivel az az úttól távol esett, így a forgalom sem volt. Na mindegy ne panaszkodjak olyan sokat. Örüljek, hogy van fedél a fejem felett. Mint a képen látszik, van egy pici medence is, bár az elmúlt cirka 14-15 hónapban egyszer sem próbáltam.

Másik ház, másik autó

A mai nap radikális változások következtek be. Sajnos fel kell adni a Fitts vilage-i házat és át kell költözni Clermont Greenbe, ott ahol korábban is egy évig laktam, de a lakóparkon belül egy másik házban. Sajnálom ezt a helyet. Igaz a négy szintből egyet egyáltalán nem használtam. Amikor megérkeztem Nathan mondta, hogy ő a nappaliban aludna. Két nap után rá is szoktam. Valahogy kellemesebb volt, légkör is jobb volt, és a kanapén való alvástól sem fájdult meg a hátam, ami ügye az öregedés egyik jele. Ezek szerint nem öregszem. Annyira.

Amikor felmerült a költözés négyen is - Dennis, Nathan, Junior, Bruno- mondták, hogyha esetleg kell segítség, akkor szóljak bátran segítenek elköltözni. Mindezt olyan hangsúllyal, mintha a harmadik emeletről költöznék egy negyedik emeleti lakásba, egy lift nélküli házba, két-három komplett hálószobabútor garnitúrával, kanapékkal, hűtő, mosógéppel és tucatnyi dobozzal. Amihez ugye adott esettben több ember is kellhet. Mondom azt a két bőröndöt, amivel érkeztem, meg két rekesz sört azt simán át tudom vinni, akár egy fordulóval is. Kettő lett belőle, de csak technikai okok miatt, azért mert bepakoltam pár cuccot a kocsi csomagtartójába és munka ügyben még kerülnöm kellet, Így a hűtőből a cuccokat meg pár dolgot nem akartam magammal cipelni.

Amikor három körül megérkeztem az új helyre, akkor még a takarító ott volt. Kicsit meglepődött, mert neki nem szóltak, hogy máris költözik be valaki, így gondolom úgy volt vele, hogy ráér estig. Azután még jobban, amikor nem a bőröndöt vittem be, hanem a két rekesz sört. Szegény csak annyit kérdezett, 'Berakjam őket a hűtőbe'. Na mondom, ez a nő tud, tudhat valamit. Vagy akar valamit.

Az autóbérlő cégtől is felhívtak, hogy átcserélik a kocsit. A méregzöld Toyota Yaris helyett egy narancsszínű Kia Riot adtak. Egy hétre. A logikát nem értem, mert odaadhatták volna a nagyobb autót is a masik bérlőnek. Ez tágasabb és a klímája érezhetően jobban hűt. A Yarissal is meg voltam elégedve, elég fürge volt, és a mérete miatt a parkolóhely kereséssel sem volt olyan nagy probléma. Eddig nem nagyon tetszettek a narancsszínű autók, de egészen kibékültem vele.

Folkstone Marine Park, Víz alatt képek

Egy ideje már hajtottam vízálló tokot a fényképezőmhöz. Magyarországon rendeltem is egyet, de még mindig nem kaptam még értesítést sem, hogy átvehető. Volt ugyan időszak, amikor már tokkal együtt árultakat kerestem, de túl válogatós voltam, így nem vettem meg azokat, amikre ráakadtam. Most azt mondtam, hogy itt az idő az első utamba kerülőt megveszem, mivel ki tudja, mikor lesz lehetőségem kihasználni egy ilyet. Tavaly nyáron a London - Gatwicken lévő Dixonsban három modell is volt 40 méterig vízálló tokkal. De most egy sem akadt. Lehet, hogy nincs itt a szezonja. Ami volt az egy Pentax Optio W60, . Ez sajnos csak egy néhány méterig vízálló modell, ami búvárkodáshoz nem vihető el, de snorklinghoz igen. Ki is próbáltam a fokstoni-i parkban. Sajnos a hullámok miatt nem tudtam beúszni a korallzátony közepébe, de ami késik nem múlik. Addig is néhány kép.



Ez a gépet fényképminőségben veri a régi Canon Powershot 720 IS-em, de hát ügye az nem vízálló.